Az Egyesült Államok nem szünteti meg elsőként lépve Iránnal szembeni gazdasági szankcióit, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, és megvitassák az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felülvizsgálatát - mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke abban az interjúban, amelyet vasárnap sugárzott a CBS amerikai televízió.
A technológiai önellátás elérése lett a központi eleme Kína új ötéves tervének, amelynek végső változatát márciusban hagyja jóvá a kínai parlament. A technológiai függetlenséget különösen a félvezetők piacán szeretné biztosítani Peking, miután Washington a kereskedelmi háború részeként blokkolja a kínai cégek hozzáférését az amerikai chipipar technológiáihoz. Szakértők szerint kétséges, hogy az igen mélyen integrált globális ellátási lánccal jellemezhető félvezetőiparban képes lehet-e bármely ország az önellátásra. Kína a világ legnagyobb chipimportőreként jelenleg évente még mintegy 300 milliárd dollár értékben importál félvezetőket. A SMIC kínai chipgyártó pedig 4-5 éves technológiai lemaradásban van a bérgyártási piacot uraló tajvani cégtől.
Az együttműködés előtérbe helyezésére és a kétoldali kapcsolatokban felmerülő különbségek kezelésére szólította fel a Joe Biden új amerikai elnök vezette kormányzatot kedden Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője.
Hiába írták alá egy éve a megállapodást a kereskedelmi háború első fejezetének lezárásáról, 2020-ban még nőtt is az USA kereskedelmi hiánya Kínával szemben. Ebben persze jócskán benne volt a koronavírus-járvány hatása is, hiszen az elmaradó kereslet miatt Kína lassabban tudta teljesíteni vállalt importkötelezettségeit, illetve megugrott a távol-keleti termékek iránti kereslet. Ezzel együtt a tavalyi év sem hozta el a nagy fordulatot, amit Donald Trump előző amerikai elnök mindenáron szeretett volna elérni a kereskedelmi kapcsolatokban.
Kínának komoly költségeket okoz, hogy Ausztráliával szemben importkorlátozásokat hozott, míg Ausztráliában egyelőre nem érezhetők jelentős pénzügyi következmények. Ennek fő oka, hogy a jelenlegi világpiaci trendek miatt a kétoldalú kereskedelemben elsősorban Kína tűnik kiszolgáltatottabbnak Ausztrália felé, míg utóbbi könnyedén talált alternatív piacokat a Kínában kvázi betiltott termékeinek.
Joe Biden elnöki hivatalának első hetén eltörölte Donald Trump intézkedéseinek nagy részét, hétfőn viszont aláírta a „Buy American” rendeletet, mellyel lényegében Trump feldolgozóipart támogatni szándékozó rendelkezéseit erősítette meg. Joe Biden többször is kritizálta elődjét amiatt, hogy túl sok kiskaput hagyott az intézkedéseivel és nem tudott velük érdemi változást elérni, de kérdés, hogy Biden rendelete mennyire tudja felrázni az amerikai feldolgozóipart, hiszen az állami intézmények már most is 97%-ban amerikai cégektől vásárolnak. Bármi is legyen az intézkedés közvetlen hatása, erős üzenet Biden részéről az, hogy Amerika protekcionista hozzáállása nem tűnik el teljes egészében Donald Trump távozásával.
A Trump-kormány múlt héten jelezte a Huawei beszállítóinak, hogy megvonja az értékesítési licenszüket a kínai nagyvállalat számára, és több tucatnyi kérelmet tervez még elutasítani olyan vállalatoktól, akik beszállítóvá szeretnének válni - írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Reuters.
Donald Trump amerikai elnök kedden rendelettel megtiltotta nyolc kínai fizetési alkalmazás, köztük az Alipay és a WeChat Pay használatát.
A tavalyi mélyrepülést követően borítékolható a kétszámjegyű erősödés a globális autópiacon idén az Economist Intelligence Unit (EIU) várakozásai szerint. Elemzésükben kitértek arra is, hogy az elektromos autók eladásai dinamikusan bővülnek majd 2021-ben, köszönhetően az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a bevezetésre kerülő új modelleknek. Az elektromobilitás térnyerésén túl további három olyan trendet is azonosítottak, amelyek alapvetően meghatározzák majd az autóipar működését idén.
Az idei év legfontosabb politikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely gyakorlatilag az egész naptári évre rányomta a bélyegét. Az idei elnökválasztás ráadásul több szempontból is precedens nélküli volt: az egyik ilyen szempont a koronavírus-válság volt, ami miatt a korábbiaknál sokkal nagyobb volt a levélszavazatok aránya. A másik szempont pedig az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében rég volt ennyire eltérő a két jelölt világképe, az elmúlt évtizedben induló polarizáltság tovább erősödött.
Szabályos hadjáratot indított Donald Trump elnökségének második felében a kínai technológiai vállalatok ellen: cégek százait bénította meg korlátozásokkal vagy tiltotta ki egy az egyben az Egyesült Államokból. Súlyos pofonokat kapott a Huawei, a ZTE, a Tiktok és az SMIC is, Kína ellentámadása viszont eddig igencsak enerváltra sikerült. Joe Bidennek, az Egyesült Államok következő elnökének egyelőre esze ágában sincs feloldani a szankciókat, hosszabb távon viszont kompromisszumkészebbnek bizonyulhat, mint elődje.
Ahogy egyre romlik a kapcsolat Ausztrália és Kína között, elemzők szerint az ázsiai országnak el kéne gondolkodnia a diverzifikáción az egyik legfontosabb nyersanyag beszerzésében, amelytől Kína gazdasága jelentősen függ.
Kína felgyorsítja a piacait liberalizáló beígért intézkedéseket, amelyeket a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) vállalt.
Joe Biden kormányra kerülése után nem fogja azonnal érvénytelenné tenni a Kínával kötött első fázisú kereskedelmi megállapodást, amelyet Donald Trump hozott tető alá, és nem is fogja azonnal megszüntetni az importvámokat - mondta Biden a New York Timesnak.
A Trump-adminisztráció kész feketelistára tenni két jelentős kínai vállalatot: az ország elsőszámú csipgyártóját, az SMIC-et és a CNOOC nevű nemzeti olajipari vállalatot - írja a Reuters.
Joe Biden megválasztott elnök kormányzásának egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen megközelítést alkalmaz majd Kínával szemben. Az általános vélekedés szerint a demokrata elnök hasonlóan keményen lép majd fel Kínával szemben, az eszközök terén azonban várható változás: az egyoldalú lépések helyét a multilaterális kereteken belül történő nyomásgyakorlás veszi át. Ezt az álláspontot osztja a Fitch Solutions is elemzésében, amely szerint Biden egy laza, európai és ázsiai szövetségeseket tömörítő nemzetközi koalícióban lép majd fel Kínával szemben mind a gazdaság, mind a geopolitika területén.
Az ázsiai-csendes-óceáni vezetők nyitott és multilaterális kereskedelmi együttműködést szorgalmaznak a globális gazdaság támogatásának érdekében, és többen az Egyesült Államok jelentősebb elköteleződését remélik Joe Biden megválasztása után.
A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau legesélyesebb kihívója csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy keményebben fellépne Kínával szemben, akár egyes kínai termékek bojkottjával. A választásokat jövő évben tartják Kanadában.
Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere arra figyelmeztet, hogy ha Joe Biden nem javítja meg gyorsan a Kínával való kommunikációt, a helyzet könnyen katonai konfliktussá fajulhat – írja a Bloomberg.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Izgalmakban most sincs hiány.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
